Egy nap késéssel,de itt van a 6. fejezet is,rövidebb,mint az eddigiek,amit nagyon sajnálok,de a tegnapi napon valami szörnyű volt,kémiából ma írtunk és ha ez most egyesre sikerült,akkor nyáron is mehetek suliba,de remélem ez nem következik be.
Vigasztalás képen tettem ide egy meglepetés képet,amit Bells készített el nekem és nagyon-nagyon köszönöm:)
A következő fejezet fogalmam sincs mikor kerül fel,de igyekezek vele:)
Puszi:Lena:))
Tárcsáztam nővérkém telefonszámát és három csöngés után végre fel is vette.
-Na végre.Az elveszett húgom még is él-gúnyolódott.
-Igen,neked is szia Britt.
-Aha,szia.Na mizujs veled??Mi van azzal a pasival,amit Eric magyarázott??
-Ohh,hogy rúgnám szét a seggét és még én vagyok a pletykás-szidtam a bátyuskám.-Amúgy meg semmi különös,megvagyunk.
-De mesélj most te.Milyen Los Angeles??
-Szuper,igaz nagyobb a nyüzsi,de sokkal melegebb van és Mark is nagyon kedves.
-Oh..ohh,Mark??Na,mesélj csak róla-mosolyogtam a telefonba.
-Most elképzeltem a kaján vigyort az arcodon.Majd bemutatlak neki,de most sietnem kell,így is késésben vagyok.Szia Cami,puszilok mindenkit.
-Oké.Szia és puszi-bontottam a vonalat.
Nekiálltam a készülődésnek,hisz jó egy óra múlva jön értem Kellan.
Kivasaltam a göndör hajam és pár rakoncátlan tincset egy csattal hátra tűztem.
Felvettem egy egyszerű fehér toppot és rá a fekete bőrdzsekim.
Sminknek feldobtam egy szemceruzát és szempillaspirált,majd a fekete tornacipőmbe.
Mindent elraktam a táskámba és leszaladtam anyához.
-Brittany puszil és nem láttad a pénztárcám-keringtem az egész földszinten.
-A konyhapulton van-rázta a fejét anya mosolyogva.
Ledobtam magam a kanapéra és a cipőfűzőmmel szenvedtem,mert nem sikerült bekötnöm.
-Anyaa....ez nekem nem megy és ez így nagyon nem jó-visítottam közben kopogtak.
Anya kinyitotta az ajtót,majd megjelent szerelmem,aki rajtam nevetett anyával együtt.
-Nem nevetséges-húztam fel az orrom,majd végre öt perc után sikerült bekötnöm azt a nyavalyás cipőt.
-Mehetünk??-nevetett Kellan.
-Maradjál már el-ütöttem karjába-Elmentünk,majd valamikor jövök.
-Azt a valamikor holnap reggelre vegyem??-mosolygott anya.
-Öhmm-néztem Kellanra,nem tudtam,hogy mit akar.
-Igen-válaszolt helyettem.
-Remek,sziasztok-köszönt el anya és becsukta utánunk az ajtót.
-Most csak én érzem azt,hogy kirakott minket a lakásból??-nevettem fel.
-Nem tudom-mosolygott Kellan,majd beszálltunk az autóba.
-Hova megyünk??
-Titok-nevetett.
-Remek,nem szeretem a titkokat.
-Már rájöttem.De nem kell duzzogni-puszilt meg.
-Inkább az utat figyeld-löktem vissza a helyére.
Pár percig még mentünk a sötétben,majd leparkolt egy erdős rész előtt.
Kinéztem az ablakon és egy nagyot nyeltem,oké én bízok benne..tuti,hogy ...izé,szóval.
Biztos nem fog nekem esni az erdőben,de azt se tudom,hogy örülnék e neki vagy nem.
Megfordultam és a gyönyörű szemeivel találtam szembe magam.
-Még mindig duzzogsz-nyomta rá a száját az enyémre.
-Igen-nagyon erősnek kellett lennem,hogy ne nevessem el magam.
Szóval játszani akar.
-Most is??-adott egy rendes csókot.
-Ühüm-morogtam csukott szemmel.
-Na,és most??-egy puszival kezdte,majd a nyelve bebocsátást kért.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve beleültem az ölébe-kissé kényelmetlen volt,hogy a hátamba áll a kormány-és a csípőmmel mozogtam rajta.
Úgy csapott le az ajkaimra,mint az éhes fenevad,majd levegő hiány miatt elszakadtam tőle,de a kezeim útnak eredtek és a pici gombokat bontogatták ki.
Kellan lefogta a kezeim-nem értettem miért-majd visszatolt az anyós ülésre.
Nem akar velem lenni úgy vagy...?
Nem sok kellett,hogy elsírjam magam mikor megszólalt.
-Nem itt-rekedtes volt a hangja és jobban belegondolva tényleg nem itt kéne.
Pár perccel később újra elindította az autót és a hotel felé vette az irányt.
Ez nekem így nem...nem tudnák ma este vele,nem értem magam.
Azt se tudom,hogy mit akarok.
A hotel előtt szokásos módon fotósok hada várt.
Egyszer túl kell esnem rajta.
Kellan leparkolt,majd két testőr rögtön mellénk szegődött és segített áttörni a fotósokon akik ellepték az ajtót.
A fényképezőt az arcomba nyomtak és minden kérdést feltettek,de Kellan nem nyilatkozott csak csendben végig mentünk.
A hallban aprót felsóhajtottam,majd Kellan maga mellé húzott és megfogta a kezem,kint hallani lehetett a fényképek kattogását.
-Ez címlapon lesz holnap-mosolyogtam.
-Az biztos,most rágódhatnak ezen.
A lakosztályban mindenki ott volt Kristenen és Roberten kívül.
-Család látogatásra mentek-nézett fel a divat újságból Ashley.-Ja és Cami van egy szatyor a szobátokban.
Szobátokban...ez jól esett,hogy elfogadnak ,bár ezt eddig is észrevettem.
Lerúgtam a cipőmet és otthagytam a nappaliban a többiekkel szerelmemet.
Belépve a szobába...hát nem egy szatyor ruha volt,hanem négy,ami az ágyon sorakozott.
Mindegyikbe belekukkantottam,de nem értettem miért kapom,de az már biztos,hogy Ashley vette.

Szia!
VálaszTörlésEz a rész is nagyon jó lett! :D
Khmm... a kocsiban, hát kíváncsi vok meddig fogják bírni. :D
AM kép, nincs mit :) ♥
A banda meddig lesz még Londonban? És ha K elmegy, C utána fog majd menni, valamikor?
Ashley meg egyértelmű hogy kicsit sem túlzott, egy táska vár rá, erre van vagy 5 :DDD Remélem azért mennek majd vásárolni együtt :D
Várom a kövit!
puszi
Szia!
VálaszTörlésMost egy hatalmas mosolyt csaltál az arcomra:)(L)
A banda...lassacskán megy vissza,Cami meg a jövő titka:D
Ashley...ő Ashley.xd
A vásárlás meg egyértelmű,hogy mennek együtt:D
Puszi